10 kis morzsa a Morzsapartyról

... azaz így készült az új szakácskönyvem

2019. szeptember 23. - Csigó Zita

Az egyik legjobb dolog a világon szakácskönyvet írni, a Morzsaparty születésének minden percét élveztem, igen, még a végeláthatatlan gépelést, újraolvasást is, nem csak a főzéseket és a fotózásokat. Ezúttal viszont hagyományos így készült poszt helyett inkább kiválasztottam 10 olyan információMORZSÁT, amelyek együtt annyira jól bemutatják, hogy hogyan is készült a könyv. 

desktop110_1.jpg

1. morzsa, az alapinfók 

A könyv nem szerves folytatása a Csomagolj ebédet! szakácskönyvemnek, de azért jócskán felfedezhető párhuzam a két könyv között. Az első és legfontosabb, hogy ez a könyv is a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg, NAGYON szeretek a kiadóval dolgozni, köszönöm ezúton is! Tartalom szempontjából pedig abban hasonlít a két könyv, hogy mindkettő gyakorlatias témát jár körül: amíg a "Csomiebi" a magunkkal vihető ebédekről, uzsonnákról, falatokról és italokról szól, addig a Morzsaparty 4 fejezetben minden konyhai maradékot feldolgoz. Éljen a pazarlásmentes konyha! Utálok ételt kidobni, pedig nálam a fotózások miatt sokkal több maradék keletkezik (és naná, hogy mindenből egy kicsi), mint egy "átlag" háztartásban. Ezért aztán évek óta lelkesen mentem a maradékokat, a könyv számos receptje (számomra) egyáltalán nem új kísérletezés eredménye, régóta készítem otthon. Pazarolni, kidobni egyáltalán nem menő, izgalmas ételekké átalakítani a megmaradt apróságokat viszont annál inkább, erről szól a könyv. 

desktop99.jpg

2. morzsa, a fejezetek 

4 fejezetre tagoltam a könyvet, és azt hiszem, hogy így együtt szépen lefedik az összes konyhai maradékot: 

  • 1. fejezet: A hűtő és a kamra maradékai. (Egy kicsi kolbászvég, némi szikkadt kenyér, kevés zöldség vagy egy darabka sajt... Ismerősek ezek a maradékok? Minden feldolgozható, semmit sem kell kidobni!)
  • 2. fejezet: Főtt és sült maradékok.  (Főtt gabonák, főtt tészta, lecsó, pörkölt és még sok hasonló maradék átalakulása.)
  • 3. fejezet: Ünnepi maradékok. (Bejglitől a húsvéti sonkáig, Mikuláscsomagtól a vasárnapi húslevesig.)
  • 4. fejezet: Tudatos tervezés. (Azaz főzzünk 1 közös alapból kétféle ételt!)

3. morzsa, a terjedelem 

Majdnem 200 oldal :), rengeteg tartalommal töltöttem meg az oldalakat. Szeretném, hogy ez a könyv tényleg a konyhába kerüljön, és ne a nappali egyik féltett zugában, a könyvespolcon porosodjon. Úgy érzem, nagyon egyben van a tartalom, meglátszik, hogy VÉGRE volt időm, szűk 3/4 évet dolgoztam a könyvön. 

4. morzsa, a receptek 

Annyira utálom, amikor a maradékmentés fogalma kimerül abban, hogy tuti valami ijesztő moslék lesz az eredmény. Sorry mindenkitől, de ezt nem tudom másképpen kifejezni, rengeteg ilyen étel terjeng a neten. Pont ezek az ételek voltak azok, amelyek arra ösztönöztek, hogy ezt a könyvet megírjam. Szóval pacsi nekik, nélkülük nem lenne a kezemben a Morzsaparty. A maradék darabka sajt, pár tojás, főtt rizs, mézeskalács vagy némi sonka mind jó helyre kerül a könyvben, egyszerűbb és bonyolultabb, költséghatékonyabb és költségesebb receptek egyaránt kerültek az oldalakra. És ahogy már megszokhattátok, ezúttal is jelöltem a mentességeket, illetve a kalória- és szénhidráttartalmat. 

5. morzsa, igen, mindent én csináltam 

A receptek kitalálása, tesztelése, lefőzése, fotózása, stylingja, valamint a teljes szöveg hozzám fűződik. Számomra mindez teljesen evidens, de mindig megkérdezitek, hogy volt-e segítségem. Persze, M. hősiesen mosogatott és kóstolt, de nem dolgoztam asszisztensekkel. A kész kéziratot a kiadóban korrektúrázzák, nyelvileg, stilisztikailag rendbe rakják, de azért próbáltam minél helyesebben írni, nekem ez fontos. :) A kötetet Vető Gábor tervezte (csak úgy, mint a Csomiebit), ezúton is köszönöm a munkáját, annyira szép lett a grafika és a tördelés! 

6. morzsa, a styling: ők a csodás kerámiák készítői 

Helyben vagyunk, ez a kedvenc részem, jól ki is részletezem. Az előző könyvhöz hasonló stílusban szerettem volna fotózni, de nem ugyanúgy. Szempont volt, hogy minél kevesebb kerámia ismétlődjön, persze pár kedvenc "becsúszott", de alapvetően új tárgyakkal dolgoztam. És még pár vezérmotívum:

  • A sárgák. Az előző könyv hátsó borítója és a cím is sárga színű lett, kapcsolódásképp kitaláltam, hogy legyen sok-sok sárga a könyv fotóin. Végül az új könyv B/4-e is sárga színt kapott, olyan jók együtt! 
  • A vadvirágok. Egy másik munka kapcsán találtam rá a Nagyrét-Virágra (Judit, örök hála!), csoda klassz vadvirágokat vásároltam náluk. Pont beleestünk a mimóza szezonba, ennek annyira örültem! Meg a sok másik gyönyörű vadvirágnak, ezekért lazán átautóztuk több alkalommal a fél várost. :) 

2019_03_30_014963_masolat.jpg

  • Az egyediek. Róluk majd később. :) 
  • A nagyon fontos apróságok. Ilyen volt például a sótartó- és késvadászat az egyik kedvenc üzletemben, a Home Therapy Kisdiófában. Hiába "csak" egy kis részlet, ezekből áll össze a harmonikus egész. Ha még nem jártatok a boltban, nézzetek be mindenképp, és figyeljétek a Facebookot a foglalható válogatások miatt (is).

Velük dolgoztam együtt, köszönöm itt is! 

  • Czakó Kerámia/Czene-Czakó Anna: Anna kerámiáival most dolgoztam először, nagyon-nagyon szerettem a formákat, a mély, intenzív színeket és a találkozókat a műhelyében. Mindig feldobott a helyszín, pedig általában hulla fáradtan érkeztünk egy-egy adag kerámiáért. Nézzétek meg Anna honlapját! Egyébként a háttérkép a könyv 4. fejezetének fejezetnyitó fotója. :) Mutatom is, ez az a fotó. (És hogy mi az a nagy üres terület bal oldalon? Arra jött a szöveg.)

nyito_4fejezet.jpg

2019_05_11_016257.jpg

A jobb felső kis képen szerepel a legkedvesebb tányérom. Bár igazából nem  tudok választani, legyen inkább az egyik legkedvesebb.

desktop100.jpg

  • Materra Ceramics/L. Molnár Zsuzsanna: van valami olyan finomság ezekben a kerámiákban, a színek kombinálhatóságában, hogy volt olyan ételt is, amit direkt a kerámiákhoz találtam ki. Igen, ilyen is létezik! Ráadásul csodásan mutattak Anna kerámiáival mixelve. Zsuzsi munkáit itt és itt találjátok meg. 

2019_05_18_016428.jpg

desktop101.jpg

  • Pastel Ceramics/Manta-Szabó Zsuzsanna: Zsuzsi kerámiáival pár éve találkoztam először, azóta töretlen a szürke-kék szerelem, annyira jó néha elmenni a műhelyébe, és megnézni a sok-sok szépséget. A honlapot itt találjátok, de én is írtam a blogra Zsuzsiról. Az ő kerámiái kerültek a könyv borítójára is. És jöjjön egy werk is, itt éppen M. tálal helyettem. :) Na jó, nem komolyan, csak megkértem, hogy kicsit tegyen már úgy:

desktop102.jpg

  • Keramihacker/Kinga Kremer: Kinga munkáival már az előző könyvemben is találkozhattok, azok a zöldek...jaj, annyira szeretem. :) Írtam is anno róla egy jó kis posztot, ezt itt találjátok. Ez az egyik kedvenc Kinga-tányérom, itt éppen a 3. fejezet nyitóképén:

nyito_3fejezeta.jpg

  • Apacuka Ceramics/Neuvirth Judit és Födő Gábor: az abszolút régi motorosok, nem is tudom, mióta dolgozunk együtt. Ne csak vásároljatok, agyagozzatok is náluk! Honlap itt. És egy werk az egyik új beszerzésemmel:

desktop103.jpg

  • Szeleczky-Takács Viki: Viki nem csupán díjnyertes csokikat készít, hanem csodás kerámiákat is. Amik aztán fél évig hánykolódtak egy csomagtartóban :), de még épp időben elértek hozzám, hogy rákerüljenek pár fotóra. 

desktop104.jpg

  • Lantos Judit Kerámia: Judit kerámiáival is régóta stylingolok, ebbe a könyvbe kevesebb került, ideje lenne újakat beszereznem. :) Katt a honlapra! Most inkább csak pici kerámiákkal stylingoltam, de annyira fontosak az apró részletek. Ezen a fotón például hiába pici a rózsaszín tálka, mégis nagyon-nagyon fontos. 

19a.jpg

7. morzsa, a styling: ennyi minden saját készítés került a könyvbe 

Ha van 3/4 év egy könyvre, annak két hozadéka lehet. Egyrészt van bőven idő tesztelni, főzni, újrafőzni, tökéletesíteni ÉS egyedi tárgyakat legyártani, valamint vadvirág szezonokat bevárni. Másrészt pedig mindezek "miatt" iszonyatosan be is lehet úszni a munkával. Nálam mindkettő mellé tehetünk egy pipát, de végül persze minden összeállt. Mondom, mi minden saját került a könyvbe, ezekre egyébként nagyon büszke vagyok. 

  • Kezdjük a "semmiségekkel". Több alapot festettem a könyvhöz, mondjuk ez szokásom :), nem annyira meglepő. A kedvencem ezek közül a címlapon is szereplő szürke egy csipet sárgával. (A házi kötéseket édesanyám készítette, mutattam neki hasonlóakat, adtam tök szép fonalakat, olyan jók lettek. Kötni meg kellene tanulnom. A deszkák zömét meg édesapám, oké, asztaloskodni szerintem sosem tanulok meg. Ő egyébként fotóművész, de ilyet is tud. :) )

10a.jpg

desktop105.jpg

desktop107_1.jpg

  • Textilfestés. Ezzel kezdtem a munkát, emlékszem, januárban főztem egy lábasban a "főzős" festékkel festendő textileket, aztán vettem csomó ecsetet, illetve "kézi" textilfestéket, és napokon keresztül kísérleteztem a színekkel. Az első főzős  festést követően (amikor x idő után kiveszed a folyadékból, kiöblíted, majd elájulsz - pozitív vagy negatív értelemben) valódi TÖRPBŐR került ki a lábasból, igen, a halványkék textil helyett hupikéket kaptam. Szerencsére volt még annyi lelkesedés bennem, hogy tovább kísérletezzem, utána már jó kis színek születtek. A kézi rajzos-pecsételős festést pedig mondanom sem kell, annyira szerettem, hogy éjszakákat elpepecseltem vele. Miközben tudtam, hogy most kéne megnyomnom a próbafőzéseket, hogy ne ússzak el teljesen... Rengeteget festettem a könyvbe, nem tudok kedvenceket kiemelni, jöjjön pár darab.

desktop106_1.jpg

  • BETON. Így, csupa nagy betűvel. Nagyon régóta szerettem volna kipróbálni a betonöntést, a könyv határideje végre meghozta azt a "pozitív kényszert", hogy vegyek egy zsák cementet. Aztán csak készítettem a tárgyakat hidegben, szélben, a hátsó kertbe kicipelve az összes eszközt. Több szép tárgy született, és jól gondoltam látatlanban: nagyon közel áll hozzám ez az anyag. A "betonozást" egyáltalán nem szeretném elhanyagolni, sok tervem van még vele. (Persze azóta hozzá sem nyúltam a cement maradékához.) Mutatok pár fotót, egy részük a könyvből, egy részük további hangulatfotó. Ja, és a címlapon is elrejtettem egy darabot! 

desktop108_1.jpg

8. morzsa, utaztunk is

Igen, telepakoltuk a csomagtartót, hogy a Balatonon is fotózzunk. Ez az egyik legkedvesebb képem a Balaton-felvidékről, ahol cseppet sem keltettünk feltűnést. Ja, de. 

hangulat3.jpg

desktop111_1.jpg

9. morzsa, néha egész bonyolult volt a fotózás

Nézzétek például ezt a werket és a vége-fejezetnyitót:

2019_05_13_016290.jpg

nyito_1fejezet.jpg

A "kezes" fotókat pedig saját magam csináltam, néha teljesen kicsavarodott testtartásban és gyakran időzítővel. Hogy miért? Mert tudtam, hogyan annyira senki sem lesz türelmes, hogy kivárja, amíg rámondom: oké, ez rendben van. 

desktop109.jpg

10. morzsa, a címlap 

Mindig két verzió készül, és úgy fotózom, hogy vágható legyen, illetve ha kell, az alap a hátsó borítóhoz is felhasználható legyen. Így aztán az állvány a lehető legmagasabb állásba kerül, a sínen rajta a fényképezőgép, én pedig a legnagyobb létra tetején. :) Ez volt a két verzió, és mutatok egy közbülső képet is, így épült fel a végleges styling. 

2019_07_24_019078a.jpg

2019_07_24_019091a.jpg

2019_07_16_018857_1.jpg

+1 morzsa, a kedvenc receptem

Sokan kérdezik interjúkban vagy akkor, amikor átlapozzák a könyvet. De tényleg nem tudok kedvencet mondani, az összes az... Különben nem kerültek volna a könyvbe. 

hangulat2_1.jpg