Ha figyelemmel kíséritek a munkám, láthatjátok, hogy a kézzel készült, egyedi kerámiák egyre nagyobb szerepet töltenek be nálam, a legszívesebben ilyen tányérokkal, tálakkal stylingolom a fotóim. Szeretek magyar keramikusokkal, tervezőkkel dolgozni, valamennyiük olyan eltérő, csak őket jellemző karakterjegyekkel alkot, melyek hatására akár ugyanaz az étel is képes teljesen más arcát mutatni, más érzéseket, hangulatokat közvetíteni.
Múlt héten Manta-Szabó Zsuzsi műhelyében jártam, a sok-sok polcnyi szépségből pár darab gyorsan hozzám költözött. Nagyon megfogott a kerámiák színvilága: kékek, barnák, natúrabb árnyalatok és pasztellek, ezek mind olyan színek, melyek a legtöbb ételhez szinte hozzásimulnak, úgy emelik ki, hogy közben keretet is adnak a képnek, étel és kerámia egymást erősíti közös egységben. Ez a hamónia számomra az egyik legfontosabb pont a stylingomban, igyekszem az ételfotóimmal többet mutatni puszta receptábrázolásnál, és amennyire az adott munka, megrendelés engedi, eltolni still life irányba.
Zsuzsi 3-4 éve hobbiból kezdett korongozást tanulni. Annyira megtetszett a motivációja (és a márkaneve is: Pastel Ceramics, azt hiszem, ha rápillantotok a blogom nevére, ezt magyaráznom sem kell): kézműves bögréket szeretett volna készíteni. Aztán ahogy lenni szokott, a tanulási folyamat alatt magával ragadta a kerámiák világa, egyre több és több formával megismerkedett, végül 2015 őszén szakvizsgázott. Legtöbb munkája étkezési és dísztárgy, olyan darabok, melyekkel otthonosabbá, meghittebbé varázsolható akár egy letisztult, skandináv stílusú, akár egy rusztikus jegyekkel bíró asztal vagy teljes enteriőr. Nagyon fontos számára a tökéletes minőség, stílusban pedig csak olyan tárgyakat készít, melyek az ő ízlését tükrözik, és ő is beépítené saját otthona designjába. Egyaránt szereti az erős, sötét-világos kontrasztosságot (pl. sötétbarna agyag világos mázzal) és a halvány pasztell színeket.
A következő menüt Zsuzsi tányérjaihoz és a tavaszhoz terveztem. Könnyű és üde, ezt az ételkaraktert érzem legközelebb a naturális kerámiákhoz. És pont emiatt a naturális jelleg miatt az ételeket sem szerettem volna túlbonyolítani: az ízek legyenek dinamikusak, a készítési folyamatok viszont egyszerűek, a végeredmény pedig egyszerre fűszeres és letisztult. Glutént csak a főétel tésztája tartalmaz, a színei miatt mindenképp szerettem volna felhasználni, de ezt a legkönnyebb módosítani, gm verzióban rizstésztával készíteném.
A Pastel Ceramics-t itt találjátok: https://www.facebook.com/pastelceramics/ és https://www.instagram.com/pastelceramics/
Mentás-krémsajtos borsóleves
Hozzávalók (4 személyre): 1 evőkanál vaj, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 50 dkg zöldborsó, 1 csokor menta, só, őrölt fekete bors, 15 dkg tejszínes krémsajt, 2 csapott evőkanál étkezési keményítő, 1 dl cukrozatlan habtejszín, parmezán, fekete szezámmag
Egy lábasban felhevítjük a vajat, majd a megtisztított, finomra vágott hagymákat üvegesre pároljuk rajta. Rátesszük a zöldborsót, alaposan összeforgatjuk, felöntjük annyi vízzel (vagy zöldségalaplével), amennyi ellepi. A megmosott mentát csokorba kötjük, a levesbe dobjuk, sóval, borssal fűszerezzük, felforraljuk, és puhára főzzük a borsót. Ezt követően a mentacsokrot eltávolítjuk, és botmixerrel krémesre törjük a levest.
Egy kevés levessel simára keverjük a krémsajtot. Ugyancsak egy kevés hideg vízben simára keverjük a keményítőt, hozzáöntjük a tejszínt, a krémsajtos keveréket, majd további leves hozzáadásával hőkiegyenlítjük. Végül az egészet a leveshez csorgatjuk, és lassú tűzön, kevergetve besűrítjük. Ha szükséges, közben még utánafűszerezzük.
Egy vastag aljú serpenyőt zsiradék nélkül felhevítünk. Kis halmokba ráreszeljük a parmezánt, elterítjük. Mikor keményedig, óvatosan átfordítjuk, és a másik oldalát is ropogósra sütjük. Ezzel a chips-szel, valamint fekete szezámmal és mentalevelekkel megszórva tálaljuk a levest.
Krémes tavaszi tészta vajas-parmezános sült spárgával
Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg farfalle, só, 2 marék bébispenótlevél, parmezán, 1 gerezd fokhagyma, 1 avokádó, olívaolaj, biocitromhéj, eper, 1 kg zöldspárga, sózott vaj, tetszőleges saláta
A tésztát lobogó, enyhén sós vízben al dentére főzzük. Közben aprítógépbe tesszük a megmosott spenótleveleket, ráreszelünk egy jó adag parmezánt és a fokhagymát, hozzáadjuk a megpucolt avokádót, egy csipet sót, és öntünk hozzá kevés olívaolajat. Összezúzzuk, annyi olaj kerüljön hozzá, mintha egészen sűrű pestót készítenénk. Végül egy kevés kezeletlen citromhéjjal frissítjük az ízét (vagy önthetünk hozzá némi lime-levet). A kifőtt tésztát leszűrjük, a krémet hozzáforgatjuk. Apróra darabolt eperrel tálaljuk.
A zöldspárga fás részekeit letörjük, megpucoljuk, kiterítjük egy tepsiben, és sózott vajdarabkákat teszünk rá úgy, hogy az olvadás során egyenletesen befedje a zöldségsípokat. 200 fokon puhára sütjük (a spárga azon kevés zöldségek egyike, ami szerintem teljesen puhára sütve a legfinomabb, az sem baj, ha kicsit karamellizálódik), mikor elkészült, ráreszelünk egy adag parmezánt, de ezzel már nem sütjük tovább. A tészta mellé találjuk, citromlével, szezámolajjal vagy balzsamecettel ízesített salátával körítjük.
Málnás-rózsaborsos brownie
Hozzávalók (egy közepes méretű tepsihez): 20 dkg vaj, 20 dkg étcsoki, 3 tojás, 2 evőkanál házi vaníliás nádcukor, 3 púpozott evőkanál sötét kakaópor, 3 púpozott evőkanál rizsliszt, 5 dkg kókuszreszelék, 2 csapott evőkanál zúzott rózsabors, 15 dkg málna
A vajat vízgőz felett összeolvasztjuk a széttördelt csokival. Mikor egynemű a keverék, félretesszük hűlni. A tojásokat habosra keverjük a vaníliás cukorral, a langyosra hűlt csokihoz keverjük, majd hozzáadjuk a kakaópor, a rizsliszt és a kókuszreszelék keverékét. Végül óvatosan beleforgatjuk a zúzott rózsaborsot és a megmosott málnát. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk a masszát (ne legyen túl magas), és 170 fokra előmelegített sütőben 20 percet sütjük. 20 perc után tűpróbával ellenőrizzük, hogy megfelelő-e az állaga: kívül kérges, de belül még egy kissé krémes. Ha még nem megfelelő, pár percre visszatoljuk. Teljes hűlés után szeleteljük.
