Ismeritek a Mixitet? Szuper jó koncepció kimeríthetetlen variációs lehetőséggel: több mint 90 különböző alapanyagból és egyéb összetevőből keverhetünk saját ízlésünkre szabott müzlit, kását és egyéb egészséges nassolnivalót. Választhatunk késztermékek közül, illetve szép számmal szerepelnek a palettán gluténmentes,  cukormentes és vegán opciók is. Ha csak egy termékkategóriát emelhetnék ki, akkor azok talán a liofilizált, azaz fagyasztva szárított gyümölcsök lennének: ropogósak, hatalmasak és nagyon-nagyon finomak. Nem utolsó sorban pedig gyönyörűen mutatnak, szuperül lehet velük díszíteni is.

Az ünnepi készülődés más most, mint az előző években. Igaz, hogy a magazinokba írt receptjeimet idén is hetekkel-hónapokkal korábban megcsináltam (a "privát" húsvéti sonkánk szám szerint a negyedik :) ), de a blogra ezúttal semmiféle "last minute" poszt nem került. Egyrészt azért, mert bízom benne, hogy nem rohangáltok folyamatosan, egy-egy alapanyagért boltba, másrészt pedig azért, mert idén szerintem nem kell elkészülnünk. Otthon vagyunk, nem várunk vendégeket és mi sem megyünk sehova (házi finomságokkal felpakolva), így simán lehet az ünnepi kikapcsolódás része a főzés vagy a sütés. Rohanás, kapkodás és az időre elkészülés terhe nélkül. 

Sokat gondolkoztam, hogy írjak-e (és ha igen, mit) a kialakult járványhelyzetről. Egyszer neki is fogtam, de már az első pár mondat annyira indulatosra sikerült (nem, egyszerűen nem értem az emberek egy részét, a hozzáállásukat, a reakciókat, az értetlenkedéseket), hogy inkább megnyomtam a törlés gombot. Mára, azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy az első sokk ideje elmúlt. Kialakultak az új rutinok, talán már legtöbben nem úgy kezditek a napot (én sem), hogy félálomban a híroldalakat böngészitek a telefonotokról. Minden élethelyzet más és más, univerzális igazságot én sem fogok tudni mondani. Inkább elmesélem röviden, hogy nálam milyen változásokat hozott az új helyzet, mi maradt, mi nem. 

Holnap húshagyókedd, a farsangi időszak utolsó napja. Gondolkoztam, hogy fánkot vagy palacsintát készítsek a blogra, ugyanis a palacsinta világnapját is holnap ünnepeljük. Nem véletlenül: a régi időkben ez a nap volt az utolsó lehetőség arra, hogy a böjt előtt felhasználják a háznál fellelhető maradék zsiradékot és tojást. A palacsinta pedig jó maradékmentőnek bizonyult (régi korok morzsapartyja :) ), ebből alakult ki az ünnepnap. Tudjátok, hogy nagy amerikai palacsinta fan vagyok, most viszont szintén a "régi időkbe" nyúltam vissza ezzel a klasszikus recepttel. Annyit variáltam rajta, hogy sima lisztet nem tettem bele, a sűrűbb, almás tésztához kifejezetten jól megy, hogy nem finomított lisztből készül. 

Január 21-én este szuper jófej közönséggel "morzsapartyztunk" (vagy "Morzsapartyztunk"? :) ) az Óbudai Platán Könyvtárban. Ezekre a beszélgetésekre sosem készülök előre megírt szöveggel, a hely, a közeg és a közönség mindig összerántja a gondolatokat. A Platán zöld könyvtár, ezért a könyv mellett a környezettudatosságról is sok szó esett, úgy elröppent az az 1 óra, hogy észre sem vettem. És annyira szerettem, hogy a közönség soraiban is lelkes maradék-hasznosítók ültek, a végén sok-sok saját ötletet osztottak meg velünk azzal kapcsolatban, hogy ők hogyan tesznek a konyhai pazarlás ellen. 

Két teljesen különböző ízvilágú partyfalatkát mutatok a szilveszteri bulira/otthonlétre :). A közös bennük az, hogy nagyon karakteresek, és hát ugye sokféle alkoholhoz sokféle snack jár. :) 

A karácsony előtti pár napban már nem szoktam új receptet feltenni a blogra. Semmi last minute, meg rohanj 24-én délelőtt még ezért-azért. :) Lezárni viszont mindenképpen le szeretném az előző hetek visszaszámláló posztjait, ezért mutatok pár fotót a mai nap előkészületeiből. És ne, légyszi ne rohanj az éjjel-nappaliba hozzávalókért, de a zabos keksz és a kedvenc gránátalmás-petrezselymes salim azért megérdemli, hogy receptileg és megemlítsük. :) Főleg, hogy egyáltalán nem csak karácsonyra készíthetők el. Én most pár napra kikapcs, de szilveszterre persze hozok még recepteket. Nagyon szép karácsonyt kívánok nektek! 

Értem én, hogy még nincs is karácsony, de már most érdemes tervezni a maradékokkal. Felkészülni, hogy mi lesz, ha marad (mert úgyis fog), vagy csak egyszerűen többet készíteni, mert maradékból nagyon-nagyon jó főzni-sütni. A bejgli bekerült a Morzsapartyba is, ott egy brutál :) krémes-likőrös-gyümölcsös csodává alakult át, most pedig egy finom pudingot (vagy hívhatjuk felfújtnak is) mutatok, amit akár egy ráérős brunch-ra is megsüthettek.   

Ahogy a sült körte, úgy az alma is finom "sós" töltelékekkel, nem kell mindig leragadni a dió-aszalvány-lekvár triónál. Előétel, szilveszteri bulifogás, köret is lehet, ti döntitek el! Finom savanykás almából készítve az igazi, a fekete rizst pedig kedvetek szerint lecserélhetitek más főtt gabonára vagy álgabonára. 

Sokat írtam (és sokat is fogok még) a Morzsapartyról, el kell mondjam, a szeptember közepi megjelenés óta annyi visszajelzést, kedvességet kaptam tőletek, hogy csak kapkodom a fejem, no meg persze fotók, tagek is szép számban érkeztek az elkészített ételekről. Nem szeretnék külön-külön kiemelni egyet sem, de talán azok voltak a kedvenceim, amelyekben összekapcsolatátok a tudatosságot és a Csomagolj ebédet! "ebédutaztató" ötleteit. Aki tudatosan él, tudja, hogy az ünnepek extra kihívásokat tartogathatnak, de nem hinném, hogy egy kis odafigyeléssel ne lehetne minimalizálni a pazarlást.