Nagyon szeretem megismerni az egyedi tárgyak, kerámiák mögötti embereket, az izgalmas, kitérőkkel teli, sosem nyílegyenes életutakat. Kingával (Krémer Kinga, a Keramihacker tulajdonosa, alkotója) minden gyorsan ment: Instagramon kiszúrás, szín- és formaegyeztetés, aztán hamarosan már bontogattam is az egyenesen Stockholmból érkező hatalmas kerámiacsomagomat. Csodás színek, textúrák, könnyedség és humor, alig vártam, hogy befogjam egyiket/sokat/mindet fotózni. És azt is, hogy jól kikérdezzem Kingát arról, hogy egy magyar marketinges hogyan kerül Svédországba, illetve miként kezd el kerámiával foglalkozni.
Rögtön kiderült, hogy kalandos volt az út, az Üzleti Tudományok és Marketing Kommunikáció tanulmányok elvégzése után Kinga dolgozott Londonban fejvadászként, vezetett rádióműsort, indított sminkiskolát, illetve tanult fodrásznak... és most csak párat említettem a sokból, a lista nem teljes! Itt jött el az a pont, ahol nagyon sok hasonlóságot kezdtem érezni köztünk, ugyanazt mesélte el, amit korábban (amíg komplexen nem kezdtem el foglalkozni receptfejlesztéssel, fotóval, stylinggal, írással) én is tudtam magamról. A tanulási folyamat érdekelte, a rengeteg újdonság, a kezdet, amikor minden ismeretlen. Amibe belevetheti magát, amit kitanulhat, hogy aztán, ha már jól ismeri az adott területet, gyorsan jöjjön a vágy, hogy oké, akkor nézzünk másik ismeretlen után. Kinga a kerámiával is így kezdte, de ebben a szakmában hasonló komplexitást ismert fel, mint én a sajátoméban, ezért egyelőre váltásról szó sincs, sőt hatalmas tervei vannak a jövőre nézve.
Kinga amikor megismerkedett a férjével, Pesten élt és éppen fodrásznak tanult, (leendő) férje pedig akkor már 5 éve Stockholmban élt. Újabb csavarok jöttek, felvették a stockholmi Tony&Guy szalonba, majd 1 év fodrászkodás után visszakerült az eredeti szakmájába (marketing). Ekkor jött az ötlet, hogy milyen jó lenne komoly szellemi, irodai munkát végző embereknek "alkotós" workshopokat tartani, mindezt saját kerámiastúdióban. (Oké, én sok szakmában eltöltött év után kezdtem workshopozni, de hasonló okokból, újabb kapcsolódási pont. :) ) Ezt követően felgyorsultak az események: fél éven belül megvolt a stúdió az oktatáshoz elengedhetetlen keramikus tulajdonostárssal Stockholm hipster negyedében (Södermalm). A lelkesedés és motiváció mellett nagy értékű "keramikus kezdőcsomag" is segítette az indulást, amit az előző tulaj hagyott Kingáékra. 2016 tavaszán megnyílt a stúdió, elkezdődtek a workshopok. Kinga olyan technikákat és eszközöket dolgozott ki, melyek segítségével a teljesen kezdők is egy nap erejéig valódi keramikusnak érezhetik magukat, és óriási löket sikerélményt szerezhetnek egy-egy tálka vagy más kerámia megalkotása során (hmm, némi hasonlóságot itt szintén felfedeztem a kezdő workshopjaimmal összevetve :) ).
A jelen és a tervek
Még 2016-ban elkészült Kinga első kollekciója, illetve az egyik legismertebb stockholmi nyers-vegán kávézó megrendelése újabb szintlépést jelentett. Megkezdődött a brandépítés, és ahelyett, hogy folytatódna a megszokott minta, Kingának eszében sem jut más izgalmas terület felé nézni. Tovább szeretne fejlődni: megtanulni korongozni, saját mázakat készíteni és új égetési technikákat kipróbálni. Terv van bőven a gondolataiban vidékre költözéssel (erdő tóval - ez már tényleg olyan helyes, mi 2 hónapja költöztünk erdő mellé, igaz, tó nincs a közepén :) ), nagyobb stúdió kialakításával, ahol szuper táborokat és workshopokat lehetne tartani magyaroknak és külföldieknek egyaránt. Gasztrofotó és food styling workshopokat (ezen az azonosságon már meg sem lepődtem :) ) meghívott előadókkal, egyedi kerámiákkal és kerámia kurzussal kombinálva. Tervben van továbbá korlátozott számú, brandesített minikollekciók gyártása olyan gasztrobloggerek, food stylistok és gasztrofotósok számára, akik inspirálják. Szerintetek mennyire szeretnék egy ilyet? :)
Nézd meg Kinga munkáit itt:
Honlap: https://www.keramihacker.com/
Instagram: https://www.instagram.com/keramihacker/
Kedden jön a post 2. része, ebben már "meg is pakoltam" a zöld tányérsorozatot őszies hangulatú, gyümölcsös-túrós amerikai palacsintákkal. Gyönyörűen működnek a kerámiák mind still life, mind pedig klasszikus ételfotókon, öröm dolgozni velük.
