Egy jó kis alaprecept készült ma nálam, ami teljesíti a glutén- és laktózmentesség kritériumait, mellette habkönnyű, szuper finom és ezerképpen variálható. Nálam karácsonyra ez lesz a mascarponés kerek torták tésztája, és gyümölcskenyérnek szintén valami hasonlót képzeltem, jönnek majd azok a receptek is. A mákot cserélhetitek dióra vagy akár mandulalisztre, mehet a tésztába aszalt vagy kandírozott gyümölcs, durvára tört magvak, mézesfűszer, fahéj, gyömbér. Szépen (ketté)vágható (sőt akár szaggatható), ezért tortalapként is működik. 

Hozzávalók (egy közepes méretű sütőformához):

4 db tojás

12 dkg cukor

1 dl olaj

1 dl víz

1 biocitrom vagy bionarancs lereszelt héja (citrommal frissebb, naranccsal karácsonyibb az összhatás :) )

10 dkg darált mák

6 dkg zabpehely (egészben hagyva)

4 dkg sötét, cukormentes kakaópor

1 teáskanál sütőpor (gm)

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket habbá verjük. A tojássárgájákat kikeverjük a cukorral, az olajjal és a vízzel, majd belereszeljük a citrushéjat. A mákot összekeverjük az egész zabpehellyel (könnyeddé teszi a tésztát), a kakaóporral és a sütőporral, a tojásos keverékhez szórjuk, simára keverjük. Végül óvatosan, lapáttal hozzáforgatjuk a tojásfehérjehabot is.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe/tortakarikába simítjuk, és 170 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük. Hűlés után a süti teteje éles késsel, lapjában levágható, ha a kész sütemény/torta úgy jobban mutat. Nekem egyáltalán nem repedt ki, tehát ez a mozzanat akár el is hagyható.

Régóta szerettem volna már a könyvről írni, de mindig, amikor belekezdek, rá kell jönnöm, hogy olyan hosszan tudnék mesélni a megszületéséről mint maga a terjedelme. 192 oldal pedig nem kevés... Arra jutottam, pontokba szedem mindazt, ami eszembe jut róla, ti pedig kérdezzetek. :)

• A könyv az I.P.C. Könyvek gondozásában jelent meg, ez az a kiadó, aminek évek óta dolgozom folyamatosan szerzőként. (Néha más kiadóknál (Boook, Cser, Szalay Könyvek) is előfordulok/előfordultam étefotó&styling, illetve lektorálás ügyben.)
• Az alapvetés a diétaprioritás volt, és mivel évek óta elég mentesen főzök "otthon" is, illetve sokat publikáltam magazinokban és a Gyógyító szakács könyvsorozatban a témáról, evidens volt, hogy ezt a mentességet fogom ismét körbejárni. Sok vázlat volt a fejemben, végül úgy döntöttem, hogy a glutén- és laktózmentességet, valamint a hozzáadottcukor-mentességet nem vagylagosan fogom megjeleníteni, hanem valamennyi recept egyszerre teljesíti majd a 3 fő kritériumot.
• A könyv 80 receptet tartalmaz 4 fejezetre bontva: levesek&előételek, főételek, saláták&snackek, desszertek. Minden receptnél továbbá jelöltem: vegetáriánus, vegán, tojásmentes, az étel GI tartománya, valamint: elkészítési idő, árfekvés, nehézségi fok, tipp, energia- és szénhidráttartalom.
• A munkacím, amely alapján összeraktam a receptcímeket "kedvenceink diétásítva" névre hallgatott, azaz olyan ételek jártak végig a fejemben, amelyek alapvetően hagyományosak/népszerűek/kedveltek/divatosak, de kell egy-két-sok csavar, hogy könnyeddé és mentessé váljanak. Szerepel tehát még marhapörkölt is, csak épp sovány húsból és bazsalikomos rizsgaluskával, hajszálvékony sós palacsinta hajdinalisztből, vagy épp lasagne, melynek "tésztalapjait" mi más is adhatná mint sütőtök.

• Mit nem használtam? Akkor jó egy recept, egy könyv, egy cikk, ha az olvasó saját ízlésére tudja formálni, legalábbis én ekkor érzem igazán úgy, hogy élnek a receptjeim. Ezért aztán nem is írtam le ezer variánst, mert egyrészt a fantáziátokra bízom, másrészt egy ennyire mentes könyv sem tud csak olyan ételeket felsorakoztatni, melyek valamennyi ételérzékenységnek, egyéni tűrésszintnek, ízlésnek stb. megfelelnek. Nem beszélve arról, hogy ötletszinten egy 160 g-os/IR diétás is tudja használni a könyvem, sőt sok receptet egy az egyben be tud illeszteni a menüjébe, de sok másikat viszont erősen át kell alakítania. Nem használtam mesterséges édesítőszereket, de ha úgy érzed, neked sok a kókusztej, használj sima (lm) tejet, és adj hozzá egy keveset a szokásos édesítődből. Nem használtam készen bekevert gm lisztkeverékeket, inkább alapliszteket ajánlok, melyek kihozzák az adott étel karakterét, ízvilágát. De ha pont nem szereted az adott magliszt aromáját vagy van bevált lisztkeverék-márkád, cseréld le nyugodtan! Laktózmentes termékekből kizárólag sütőformák kikenéséhez használtam laktózmentes vajat. Ha azonban a növényi tejeknél, magtejeknél jobban kedveled a lm tejeket, nem fogják elrontani a recepteket. Szóval kísérletezzetek bátran! :) Ps.: Az adott állagok garanciáját a pontos recepttúra adja.
• Recepttesztek/a nehézségi fok kérdése. Mentes alapanyagokkal nehezebb bánni, ezért szerzői oldalon is nagy a felelősség, hogy a publikált receptek olyan minőségben elkészíthetők legyenek, mint a fotón szereplő ételek. Az anyaghányadoknál különösen figyeltem arra, hogy semmi se legyen elkészíthetetlen, törős, száraz és még sorolhatnám. Rengeteg pocsék mentes ételt kóstoltam az elmúlt években, ezért tényleg tudom, nincs is elkeserítőbb, mint ha a végeredmény meg sem közelíti a várt szintet. Ennek ellenére azt kell mondanom, az első mentes palacsintám nekem is szakadt, és a sütőtökös/édesburgonyás gnocchimhoz először annyira sok lisztet adtam, hogy kifőzés után ölni lehetett volna vele. A gyakorlat és a jó minőségű eszközök (pl. tapadásmentes palacsintasütő) elengedhetetlen, de ne aggódjatok, nem lehetetlen a szép&mentes együttes kívánalmának megugrása! :) Minden ételt többen kóstoltak, minden véleményt meghallgattam, mérlegeltem. Volt, aki utálta az amarántlisztet, volt aki elmondása szerint függő lett tőle. Igen, ez az egyéni ízlés, lehet, hogy lesz pár recept, aminek nem fog ízleni az alapanyaga, ilyenkor cserére lesz szükség. Azt viszont el kell mondanom, hogy pár extra karakteres hozzávaló vegyes megítélését leszámítva a tesztalanyok :) ízlését valamennyi recept elnyerte, ezért is kerültek a könyvbe! :)
• Dietetika. Nem vagyok dietetikus, és nem is szeretnék ilyen színben feltűnve (fél)igazságokat hangoztatni. Ez egy szakma, és szerencsére megtaláltam az egyik szuper képviselőjét Szijártó Szandi személyében. Ő írta a könyv bevezetőjét, nézte át a recepteket, határozta meg a GI-tartományokat, azaz összerakta a könyvet dietetikai szempontból. Sőt, néha eljött egy-egy fotózásra is, hozott szépséges kellékeket, jó kis mosolygós délutánok voltak ezek! :)

• A könyv kézirata (lefőzés, fotó, styling, 169 fotó+szövegírás) bruttó 26 nap alatt készült el. Marci segítsége nélkül nem ment volna, ebben az időszakban (szept. 1-26.) inkább hasonlítottam egy zombira mint magamra. :) Esténként szó szerint kiszedett a mosatlan halmok közül, rendbe tette a műtermet, hozta a másnapi alapanyagot, hogy én 4-5 óra alvás után frissen és üdén :) folytassam a projektet.
• A styling. Aki ismeri a munkáim, az tudja, hogy a styling nálam nagyon-nagyon központi szerepű, ez az a folyamat, amit sosem engednék ki a kezem közül. Szerencsére nem is volt még ilyen kérés. :) Természetes anyagok, kézzel készült kerámiák és sok-sok virág vadvirág hangsúllyal - így foglalható össze a 3 sarkalatos pont. Annyira szeretem ezt a képanyagot! Úgy érzem, maximálisan megvalósítottam az elképzeléseimet, beleértve a címlapot is, amelynek az alapötlete szintén tőlem származik. Szerettem volna szakítani az egy étel-egy címlap, illetve a mozaikos elrendezés elvével, így azt találtam ki, hogy egy fotón szerepeljen a 4 fejezet egy-egy étele. A kerámiák többsége most is Apacuka ceramics és Lantos Judit kerámia, az ő stílusuk nagyon közel áll hozzám. 

• Sokszor megkérdezik tőlem, hogy hol kapható a könyv, én mindig elmondom, hogyhátkönyvesboltban :), aztán rájöttem, hogy a netes terjesztésű könyvek korában ez bizony nem annyira egyértelmű. :) Tehát hagyományos terjesztésű könyv, így megtaláljátok Librikben, Alexandrákban és egyéb független könyvesboltokban. Kedvezményes áron megrendelhetitek a kiadó saját webshopjából, a Könyvtündérről, illetve természetesen rendelhető Libriről, Bookline-ról, Líráról, Alexandráról és más netes könyvesboltokból. 

Spenótpalacsinta almás-hagymás töltelékkel (az egyik kedvencem, a címlapra sem véletlenül került)

gluténmentes, laktózmentes, hozzáadott cukormentes, vegetáriánus, közepes GI

Hozzávalók (4 személyre):

A palacsintához:

3 evőkanál olívaolaj

2 gerezd fokhagyma

15 dkg bébispenót

só, őrölt fehérbors

reszelt szerecsendió

7,5 dl rizstej

5 nagyobb tojás

20 dkg rizsliszt

A töltelékhez:

25 dkg alma

3 kis fej lila hagyma

só, őrölt fekete bors

aprított petrezselyemzöld

Egy serpenyőben felhevítünk fél evőkanál olívaolajat, ráreszeljük a megtisztított fokhagymát, majd rádobjuk a megmosott, leszárított bébispenótot. Sózzuk, borsozzuk, kevés reszelt szerecsendióval ízesítjük, és pár perc alatt megfonnyasztjuk a spenótleveleket.

A rizstejben elhabarjuk a tojásokat, megsózzuk, beleszitáljuk a lisztet, végül elkeverjük benne a párolt spenótot. A palacsintasütőt kikenjük egy kevés olívaolajjal, és hagyományos módon kb. 8 nagyobb palacsintát sütünk a masszából.

Közben az almákat megmossuk, felkockázzuk, a megtisztított lila hagymát cikkekre vágjuk. A maradék olívaolajon összepároljuk, közben sózzuk, borsozzuk, végül aprított petrezselyemzölddel ízesítjük.

Hozzávalók (egy közepes méretű tepsihez):

10 dkg zabpehely

6 dkg liszt

6 dkg vaj

3 dkg cukor

1 kisebb tojás

2 evőkanál olaj

fél biocitrom lereszelt héja

1 csipet só

A zabpelyhet durvára őröljük, összekeverjük a liszttel, majd elmorzsoljuk benne a vajat. Hozzáadjuk a cukrot, az elhabart tojást, az olajat, a reszelt citromhéjat és a sót, gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, és folpackba csomagolva fél órára hűtőbe tesszük.

A lehűlt tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk. Talán egy fokkal nehezebben kezelhető, mint a "sima" linzer, de ha nem tervezünk túl bonyolult formákat szaggatni, szépen lehet bánni vele. Kiszaggatjuk, a kekszeket sütőpapírral leterített sütőlemezre helyezzük. Én a széleket egy kés oldalával el szoktam dolgozni, hogy ne legyenek kiálló, hamarabb megpiruló zabpehelydarabkák. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 12 perc alatt készre sütjük. Megvárjuk, hogy kihűljenek a kekszek, hűlés közben a tészta még szilárdulni fog.

Cukormentes fűszeres alma-körte-narancs-gyömbér lekvárral tálaltam, ennek receptjét jövő hét folyamán olvashatjátok az Ízes életen.

Ajándékkísérők: Bomo Art

Tányérka és kanál: Lantos Judit kerámia

Hozzávalók (12 darabhoz):

18 dkg rizsliszt

1 késhegynyi sütőpor

2 dkg kókuszreszelék

1 teáskanál rózsabors

10 dkg vaj

6 dkg cukor (házi vaníliás cukrot használtam)

2 db tojás

fél dl olaj vagy olvasztott kókuszzsír

A rizslisztben elkeverjük a sütőport, a kókuszreszeléket és a megtört rózsaborsot. Belemorzsoljuk a vajat, hozzáadjuk a cukrot, a tojásokat, valamint az olajat vagy kókuszzsírt. Gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, 12 részre osztjuk, kigömbölygetjük, majd kissé ellapítjuk.

Egymástól 2-3 cm távolságban (sütőpapírral leterített) sütőlemezre helyezzük a kekszeket, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 15 percet sütjük. Kivesszük a sütőből, megvárjuk, míg teljesen kihűlnek, hűlés közben még szilárdulni fog az állaguk.

Az első decemberi postom az egyik kedvencemről, a sült kelbimbóról szól. Ez az a zöldség, amiből sült vagy pirított formában bármennyit meg tudnék enni. Az alábbi meleg salátát összedobhatjátok gyors, serpenyős vacsorának, de olyan finom és különleges együtt, hogy karácsonyi előételként is megállja a helyét.

Hozzávalók (4 adaghoz):

50 dkg kelbimbó

1 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál vaj (lm)

tört chili

só

20 db megtisztított, előfőzött garnélafarok

1 gránátalma

lime, friss koriander

A kelbimbókat megtisztítjuk, a nagyobbakat félbevágjuk. Forrásban lévő vízbe dobjuk, és 3-4 perc alatt előfőzzük. Mikor elkészült, leszűrjük és leszárítjuk.

Egy nagy serpenyőben felhevítjük az olajat, rátesszük a vajat, megszórjuk egy kevés tört chilivel. Beleszórjuk a kelbimbókat, és forgatva, rázogatva addig sütjük, amíg szép színt kapnak. Beletesszük a garnélafarkakat, megsózzuk, és további 2 percig pirítjuk. 

Melegen, gránátalmamagokkal összekeverve, lime-mal meglocsolva, friss korianderlevelekkel megszórva tálaljuk.

Hasonló recept szerepel a könyvben is, ez most zabkorpával és mandulatejjel készült. Semmilyen édesítőt nem adtam hozzá, bár tény, hogy én már egy ideje nagyon elszoktam a túl édes íztől, és pont elég a kókusz természetessége a sütikben. Kis tömény édességbomba, 2 golyócska bőven elég belőle! 

Hozzávalók (16 golyóhoz):

6 dkg zabkorpa

4 dkg kókusztejpor

2 dkg kókuszreszelék + a hempergetéshez

2 dkg felolvasztott kókuszzsír

kb. 1,5 dl mandulatej

(1 marék aszalt vörösáfonya)

A zabkorpát összekeverjük a kókusztejporral és a kókuszreszelékkel. Hozzáöntjük az olvasztott kókuszzsírt, majd fokozatosan hozzáadagoljuk a mandulatejet, sűrűn krémes állagot kell kapnunk. Ha túl sűrű, kevés vízzel vagy magtejjel hígíthatjuk. Ezen a ponton kóstoljuk meg a masszát, és édesítsük igény szerint, nekem önmagában is bőven elég édes-kókuszos volt.

1 órára hűtőbe tesszük, ezalatt a zabkorpa szépen megszívja magát. A hűtési idő leteltével a masszából kis golyókat formázunk (egy részéhez aszalt áfonyát is kevertem), meghempergetjük kókuszreszelékben, majd tálalásig hűtőbe tesszük.

Puha, szaftos pite, igazi őszi-téli finomság. Just fun készült belőle egy halloweeni díszítésű is, a cukormentesség* természetesen nem a tökcukros változatra vonatkozik.

Hozzávalók (egy kb. 18 cm átmérőjű kerek formához):

1 közepes méretű sütőtök (kb. 1 kg 30 dkg)

1 banán

4 tojás

10 dkg rizsliszt

2 evőkanál cukrozatlan, sötét kakaópor

2 dkg kókuszreszelék

1 bionarancs héja

2 cm friss gyömbér 

1 púpozott kávéskanál őrölt fahéj

A díszítéshez:

8 dkg étcsokoládé (cukormentes, magas kakaótartalmú)

1 kávéskanál olaj

1 marék almaszirom

A tököt meghámozzuk, magjait kiszedjük, felkockázzuk, és kiterítjük egy sütőpapírral borított sütőlemezre. 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. 30-40 perc alatt puhára sütjük. Ezt követően félretesszük, és megvárjuk, hogy teljesen kihűljön.

A sült tökből kimérünk 50 dkg-ot (kb. ennyi lesz a megadott mennyiségből), és a banánnal együtt pürésítjük. A tojásokat kissé felverjük, hozzákeverjük a zöldség- és gyümölcspépet, majd fokozatosan adagolva a rizslisztet, a kakaóport és a kókuszreszeléket is. Belereszeljük a narancshéjat és a megtisztított gyömbért, megszórjuk fahéjjal, majd az egész keveréket simára keverjük. Sütőpapírral bélelt formába öntjük, és 170 fokos sütőben kb. 30-35 percet sütjük. Akkor van készen, ha a brownie tésztájához hasonlóan a belseje még kissé szaftos.

Az összetördelt étcsokit vízgőz felett összeolvasztjuk az olajjal, és a süti tetejére csorgatjuk. Almaszirommal (vagy kis tök formájú cukrokkal) díszítjük. 

10 perces recept az olyan esős-hideg napokra mint a mai. Az egyik kedvencem, ezerképpen variálható a fűszerezése és a beledobált gyümölcsök fajtáit is kedvünk szerint váltogathatjuk. Most maradék málnával és meggyel készült, de finom például körtével, almával vagy szilvával is.

Hozzávalók (4 adaghoz):

1 l kókusztej (hígabb)

7 dkg rizsliszt

1 dkg sötét, cukrozatlan kakaópor + a tálaláshoz

1 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék + még egy kevés őrölt fahéj

1 vaníliarúd kikapart magjai

1 nagy csipet tört rózsabors

nádcukor vagy méz (ízlés szerint)

2 marék (mirelit) málna és meggy

A kókusztejet egy nagy lábasban felforraljuk, majd hozzáadjuk a rizslisztet, melyben előzőleg elkevertük a kakaóport, a mézesfűszert és a fahéjat. Hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart magjait és a rózsaborsot, édesítjük kedvünk szerint, majd beledobáljuk a gyümölcsöket, és kevergetve sűrűre főzzük.

Még melegen tálkákba kanalazzuk, és kakaóporral megszórva tálaljuk.

Amellett, hogy hiszek a sokrétű, egészségtudatos táplálkozásban és abban, hogy semmilyen alapélelmiszer megvonására nincsen szükség, sokszor fordul elő ételallergia, táplálék-intolerancia miatt olyan helyzet, amikor muszáj bizonyos ételcsoporto(ka)t kiiktatni. Nálunk családi és baráti érintettség is belejátszott abba, hogy pár éve kísérletezni kezdtem a "mentes" ételekkel, idén pedig úgy hozta az élet, hogy a munkáim döntő hányada is (könyv, magazin) mentes témájú volt. (Jön még a témában idén könyvem!)

A blog új rovatába kerülő mentes recepteket ezelőtt még sehol sem publikáltam, viszont mind kipróbált, saját kísérletezésen alapuló recept olyan ízekkel, ami a környezetem tetszését elnyerte (igen, azokét is, akik diétáról még csak hírből hallottak). Univerzális csodaszer nincs, ezért titeket is kísérletezésre biztatlak. Lehet, hogy lesznek olyan alapanyagok, amiket nem tolerál jól a szervezetetek, lehet, hogy csak alacsony glikémiás indexű fogásokat fogyasztotok, és az is, hogy a táplálék-intolerancia mellett fogyókúráztok, kalóriát számoltok. Így aztán előfordulhat, hogy az alaprecept marad, de más lesz a feltét vagy a köret, de kiindulópontnak mindenképp tudjátok használni a recepteket. A kísérletezéseim során annyi új ízt ismertem meg, hogy bátran ki merem jelenteni, izgalmasabb a mentes élet!

Az alábbi palacsinta az egyik kedvencem. Készíthetitek csak rizslisztből, sőt csak zabpehelyből is. A kókusztej cserélhető (amennyiben lehetséges) normál tejre, laktózmentes tejre vagy más növényi tejre, a banán és az alma épp eléggé édesít. Hozzáadott cukorra, mesterséges édesítőre végképp semmi szükség. A gyümölcsragu is elhagyható, cserélhető, viszont a csillagánizst ne feledjétek, szuper ízt kölcsönöz a gyümölcsöknek. :)

Hozzávalók (15 kis palacsintához):

5 dkg zabpehely

5 dkg kókuszreszelék

5 dkg rizsliszt

1 púpozott teáskanál garantáltan gluténmentes sütőpor

1 csapott kávéskanál őrölt fahéj

1 nagyobb banán

3 tojás (2 L-es méretű is elegendő)

kb. 1,5 dl sűrűbb kókusztej

1 nagy alma

kevés olívaolaj a sütéshez

A gyümölcsraguhoz:

20 dkg szilva

20 dkg szőlő (fehér, piros) vegyesen

1 csillagánizs

1 kisebb gránátalma

A zabpelyhet forró, zsiradékmentes serpenyőben kissé megpirítjuk. Kihűtjük, majd felét durvára, másik felét pedig simára őröljük. Összekeverjük a kókuszreszelékkel, a rizsliszttel, a sütőporral és a fahéjjal.

A banánt pépesre törjük, beleöntjük az elhabart tojásokat, a kókusztejet, a meghámozott, finomra vágott almát és a száraz hozzávalókat. A sűrű masszát felhevített, olajjal vékonyan kikent serpenyőben kb. 1,5-2 bő evőkanálnyi adagokban kisütjük.

Közben a gyümölcsöket megmossuk, a szilvát kimagozzuk, felcikkezzük, majd a leszemezett szőlővel és a csillagánizzsal együtt összepároljuk. Mikor elkészült, eltávolítjuk belőle a csillagánizst, és hozzákeverjük a gránátalma magjait.

Kerámiák: Lantos Judit Kerámia

Hosszú nyári szünet utána kezd éledezni a blog is, egyelőre még csak úgy pihenősen, negyed órás recepttel. A gyönyörű és szuperfinom sárgarépák a Színek kertjétől származnak. 

Hozzávalók (2 fős vacsorához):

A tésztához:

15 dkg rövidebb fajtájú tészta

1 evőkanál olívaolaj

1 nagy gerezd fokhagyma

1 kis csilipaprika

A salátához:

4-5 darab sárgarépa

1 evőkanál olívaolaj

1 bő evőkanál méz

só, őrölt fehér bors

2 evőkanál szezámmag

bazsalikomlevelek a tálaláshoz

A tésztát lobogó, enyhén sós vízben al dentére főzzük. Közben a répákat megpucoljuk, felcsíkozzuk, és egy serpenyőben, a felhevített olívaolajon pirítani kezdjük. Ráöntjük a mézet, sózzuk, borsozzuk, majd mérsékelve a lángot addig sütjük, amíg roppanósan puhák lesznek a répák. Mikor már majdnem kész, megszórjuk a szezámmaggal, és együtt készre sütjük.

A főtt tésztát leszűrjük. Egy serpenyőben felhevítjük a másik evőkanál olívaolajat, megfuttatjuk rajta a finomra aprított fokhagymát és a kimagozott, felkarikázott csilit. Beleforgatjuk a tésztát, majd hozzákeverjük a sült répacsíkokat. Bazsalikomlevelekkel díszítve tálaljuk.

Kerámiák: Lantos Judit