Hozzávalók (egy 18-20 cm átmérőjű tortagyűrűhöz):

A torta alapjához:

15 dkg tetszőleges keksz

3-4 evőkanál kókuszreszelék

20 dkg vaj

1 dl tej

A krémhez:

1 dl habtejszín

1 csomag hidegen oldódó zselatinpor (fél l folyadékhoz elegendő)

25 dkg mascarpone

1 db kisebb sárgadinnye (zöld húsút használtam)

4 evőkanál kókuszreszelék

fél lime kifacsart leve

kevés méz vagy cukor

A díszítéshez:

kókuszreszelék

sárgadinnyecikkek

Az alaphoz a kekszet megdaráljuk, majd összedolgozzuk a kókusszal, a megolvasztott vajjal és a tejjel. Egy vágódeszkára sütőpapírt borítunk, rátesszük a sütőpapírral ugyancsak kibélelt tortagyűrűt, és egyenletesen belenyomkodjuk az alapot. Hűtőbe tesszük.

A tejszínt elkezdjük felverni, majd hozzászórjuk a zselatint. Tovább verjük, ezt követően belekeverjük a felhabosított mascarponét, a megtisztított, pürésített dinnyehúst, a kókuszt, a lime levét és egy kevés mézet vagy cukrot. Rásimítjuk az alapra, letakarjuk, és egy éjszakára hűtőbe tesszük.

Tálalás előtt megszórjuk kókuszreszelékkel, és dinnyecikkekkel díszítjük.

desszertes tányérok: Apacuka ceramics

Ha megtalálod azt, amivel szeretnél foglalkozni, és bele is veted magad teljes erőddel, 5-10 év elteltével már látod, hogy milyen izgalmas volt az az út és az az ív, amit az elmúlt időszakban bejártál. A kezdet általában eufórikus, és ebben a felfokozott enyém-a-világ tudatmódosulásban tudatállapotban általában egy szűk ösvény az, amiről azt érzed, hogy ez a legjobb, és sohamásként/csakígyjó. Aztán jönnek külső és belső hatások, a horizont kitágul, és egyáltalán nem nyugalmi, sokkal inkább kísérletező irányba kezdesz haladni. Jön a szivárvány összes színe, minden eklektikus, talán kissé zavaros is, de annál izgalmasabb. Erre szokták sokan mondani, hogy ha XY-ra hallgattál volna, mindettől "megkímélhetted" volna magad, pedig ez a legnagyobb hiba, hiszen az íves fejlődést ez az időszak hozza meg magával. Ezután kellene a végpontról írni, de a kreatív világban az a jó, ha ilyen nincs. Lehet kiforrott ízlésvilág, lehetnek olyan trendek, amiket x évig elutasítasz, de ha már nem vagy kíváncsi és a saját magad által alkotott keretek között kísérletező, akkor már kvázi kár csinálni.

Azt mindig tudtam, hogy a fotózáson belül ételfotóval és az ún. still life fotózással szeretnék foglalkozni. Meg azt is, hogy nem szeretnék "hagyományosan" csak fotózni, hanem szeretném elkészíteni, bestylingolni, megírni. Akár még megszerkeszteni is. Hogy nem érdekel a riport, bármilyen izgalmas, egy asztalnyi területen akarok "valóságot teremteni". Megvolt az irány, és innen jöttek a kísérletezések. Stílusokkal, elemekkel, színekkel, trendekkel. Ebben a kísérletező szakaszban az a tuti, ha tegnap még kicsit másképpen gondolod, mint ma. Nem, nem szögegyenesen máshogy, akkor hiányzik az alap, csak részben árnyaltabb lesz a kép. Aztán mind és mind árnyaltabb, de ha nagyon mélyre ásol, az az alap valahol még mindig megvan. Ami lehet akár csak annyi, mint a szakma szeretete.

Egész pontosan meg tudom azt is határozni, hogy most éppen merre járok: vintage, de nagyon visszafogottan, a rozsdahegyek már nem nyűgöznek le. Természetesség a nagybetűs Mindenben. Ahol csak lehet, egyedi kerámiákat használok (Lantos Judit kerámia, Apacuka ceramics) és természetes alapokat. Nagyon kevés szín - akkor is, ha ez nem népszerű valamennyi platformon. (Nem is használom mindig - ez meg a jó értelemben vett profizmus az én értelmezésemben számos foglalkozás esetén, hogy ki tudsz lépni az általad leginkább szeretettből. És az pedig a kiegyensúlyozottság, hogy a "másképpet" is szereted csinálni. Persze nem mindig, és nem mindent, szelektálni, nemet mondani és később belátni, hogy ok, ez nem az én világom is tudni kell.) Valójában feketével, fehérrel, natúr színekkel és a kék árnyalataival ellennék sok 1000 fotón keresztül. Nyers, alig kezelt anyagokkal és felületekkel, pár szöggel és pár kikísérletezett fényezéssel. Most. De ez nem jelenti azt, hogy nincs a fejemben néhány még kiforratalan gondolat a jelenlegi látásmódom árnyalására.

Erről a "mostról" ad képet a kiállításom. Tavasszal érkezett a megkeresés a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumtól, amire természetesen azonnal igent mondtam. Egy hónapom volt a munkák mellett felkészülni a kiállításra, tudtam, hogy szeretnék archívat, és azt is, hogy végre, nyomásra meg fogok valósítani pár tervben levő új sorozatot. Leválogattam, egységesítettem, újakat készítettem. Ez a 3 szó pedig kitöltötte a teljes időszakot, nem is egyszer még álmodtam a kiállítással.

A végeredményt és a győri hétvégét nagyon szeret(t)em. Szuper volt a kiállításmegnyitó, életrajzfelmondós-pezsgővel ácsorgós-tapsolós 10 perc helyett inspiráló, szűken 1 órás beszélgetést tartott velem a múzeum igazgatónője. Olyan kérdések merültek fel, amik ott, helyben és utána még számomra is mondtak újat magamról.

Egy kérdés (és a válasz) nagyon passzol ehhez az "íves" vonalhoz, amiről idáig írtam. Szeretnék egy másfajta anyagot összeállítani, és talán egyszer majd abból is egy kiállítást. Kezdetben úgy fogalmaztam meg, hogy azért kedvencem az étel- és az ételspecifikus still life fotózás, mert kreatív, inspiratív, és rengeteg stílus belevihető. Az "ív" során a stílusok mellett egyre hangsúlyosabb lett az érzések interpretálása, mára pedig eljutottam az ételfotó szocio-jellegéhez. Ez a terület már megosztó, sokak számára lehet bicskanyitogató. Mert nem mindig szép, mert a valóság mélyére ás, és mert vastagon tartalmazhat közéleti, politikai és rendszerkritikus elemeket is akár. A következő kiállítás erről szólna.

Ezúttal is köszönöm a Rómer Háznak a kiállítás ötletét, megszervezését, az installálást és minden egyéb segítséget, támogatást! Ha minden igaz, június 18-án egy workshop erejéig ismét ott leszek.

http://romer.hu/gofri-kepkeretben/

http://gyorplusz.hu/cikk/gofri_kepkeretben_etelfoto_kiallitas_gyorben.html

A kiállítás 2016. június 30-ig látogatható.

Az Élelmiszerbank aktuális kampányához mindenképp szerettem volna postot készíteni. 

"Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg képződik és megy a kukába, a Magyar Élelmiszerbank 2015-ben ebből 2600 tonna élelmiszert mentett meg és osztott szét rászorulóknak. Az Élelmiszerbank most #szerencsesvagyok kampányával az élelmiszerpazarlás és az éhezés elleni küzdelemre hívja fel a figyelmet." Minden további részlet megtalálható a http://www.elelmiszerbank.hu/ oldalon, jobban én sem tudnám megfogalmazni.

Annyit tennék hozzá, hogy a megoldandó alapprobléma mellett a saját életemből kiragadott helyzettel egy kicsit tovább árnyalnám a képet. Ételfotósként dolgozom + food stylingolok. Nem, nem évi x napon, hanem kvázi minden nap. Kísérletezek, fejlesztek, lefőzöm, kitálalom, további kiszórt alapanyaggal díszítem... teszem ezt napi 2-4-8-16 ételfotó esetén. Nálam a fő probléma a megmaradt nagyon sokféle és persze nagyon minimális mennyiségű alapanyag. Ezt nem tudom szétosztani mint pl. a sütiket, de az évek alatt rájöttem, hogy itthon fel sem tűnik, hogy a vacsora "munkamaradékból" készült, ha jól kombinálom a hozzávalókat. 

Arra biztatlak benneteket, hogy tegyetek ti is hasonlóan a hűtő mélyén lapuló 2-5-10 dkg ezmegazzal. :) 

Epres-zöldséges saláta

A maradékok: 10 dkg eper, két szelet magos barna kenyér, 10 dkg feta sajt, 1,5 evőkanál joghurt, pár szem dió, 1 evőkanál liszt, 1 tojás, 1 szál újhagyma, 1 szál csemegehagyma, 10 dkg zöldspárga, 2 dkg gyöngyhagyma, 3 szál szárzeller, pár levél bazsalikom

Ami még jön hozzá: csipet só, cukor, kevés olívaolaj és balzsamecet

A zöldspárgát megtisztítjuk, törésteszttel eltávolítjuk a fásabb részeket, majd kevés sóval, cukorral és citromlével ízesített vízben megfőzzük (most főztem, de nagyon finom a zsenge spárga nyersen is), végül leszűrjük.

A tojást kikeverjük a joghurttal és a liszttel, megsózzuk, és beleaprítunk pár bazsalikomlevelet. (Ha túl sűrű a massza, kevés tejjel vagy vízzel hígíthatjuk.) Forró, olajjal vékonyan kikent serpenyőben omlettet sütünk belőle. Amikor elkészült, felcsíkozzuk.

A kenyeret kenyérpirítóban megpirítjuk, majd felkockázzuk.

Az összes többi hozzávalót aprítjuk, morzsoljuk, daraboljuk, az előbbiekkel összekeverjük, kevés balzsamecettel, olívaolajjal, sóval és citromlével ízesítjük.

(A fotón 1,5 adag szerepel, a hozzávalók egy két fős vacsorához bőven elegendőek a hozzávalók. A tálaláshoz Apacuka kerámiákat használtam.)

Mindig leírom, hogy a munkák miatt nálam úgy 1,5-2 hónappal korábbra "tevődnek"az ünnepek, ősszel karácsonyozunk, idén pedig még jól benne a télben húsvétoztunk. Az "igazi" ünnepekre mostanában úgy szoktam készülni, hogy eltérek dekorációban, színekben, ételekben az aktuális anyagaimtól, hogy nekem se legyen olyan, mintha már másodszorra lenne húsvét.

Otthon most minden natúr, valahogy a színmenetesség az, amiben legjobban érzem - perpill - magam. A főzést sem vittem túlzásba, mert éppen egy szakácskönyvet főzök-fotózom, és tele az alanyokkal a hűtő. A kalács és a briósok azonos alaptésztából készültek, sárgatúró pedig M. miatt van, náluk hagyomány. 

Pestós kalács

Hozzávalók (2 kalácshoz):

50 dkg liszt

1 csomag instant élesztő

1 db tojás + a kenéshez

1 kávéskanál só

2,5 dl tej

8 dkg vaj 

kb. 20 dkg pesto (én most házi, bazsalikomos-sós mogyorósat használtam)

A lisztben elkeverjük az élesztőt. Hozzáadjuk az elhabart tojást, a sót és a tejet, majd végén mehet hozzá a puha, felkockázott vaj is. Megdagasztjuk, majd letakarva, meleg helyen a kétszeresére kelesztjük.

A megkelt tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk. Megkenjük a pestóval, a keskenyebbik oldalától kezdve feltekerjük, majd keresztben kettévágjuk, így fogunk két kalácsot kapni. A két rudat középen elfelezzük úgy, hogy felül 5 cm-t egyben hagyunk, majd a szétvágott feleket összecsavarjuk.

Sütőpapírral borított sütőlemezre helyezzük a kalácsokat, és még 20 percet kelesztjük. Ezt követően lekenjük tojással, és 180 fokos sütőben kb. 20 percet sütjük.

Narancsos-kakaós briós

Hozzávalók (15 kis brióshoz): a pestós kalács hozzávalói annyi módosítással, hogy a sóból csak egy csipetet teszünk bele, és hozzáadunk 3 evőkanál cukrot.

Töltelék: kakaópor, őrölt fahéj, őrölt kardamom, porcukor, 1 bionarancs lereszelt héja, 1 kis marék kandírozott narancshéj.

A locsoláshoz: tej + vaníliás cukor

A megkelt tésztát lisztezett felületen téglalappá nyújtjuk. A tészta felületét beszórjuk kakaóval, fahéjjal, kardamommal és porcukorral, majd ráreszeljük a narancshéjat is. A rövidebb oldalt megemelve kettéhajtjuk a téglalapot, majd éles késsel 2-3 cm-es sávokban felcsíkozzuk. A csíkokat először megtekerjük, majd csigavonalban felsodorjuk, tetejükre kandírozott narancsdarabokat szórunk. A briósokat sütőpapírral borított sütőlemezre helyezzük, és még 20 percet kelesztjük. Ezután 180 fokos sütőben kb. 20 percet sütjük, az utolsó 5 percben meglocsoljuk a tetejüket a vaníliás tejjel.

Sárgatúró

Hozzávalók:

10 db tojás

1 l tej

2 evőkanál cukor

1 nagy csipet só

A tojásokat felütjük egy tálban, a sárgájukat kissé elkaparjuk. A tejet egy nagy lábasban felmelegítjük, hozzáöntjük a tojásokat, a cukrot és a sót, majd kevergetve, egyszer felforralva addig főzzük, amíg jó sűrű lesz. Nem szabad túlkeverni, az autentikus sárgatúró szép mozaikos!

Egy lábas peremére gézzel kibélelt szűrőt helyezünk. Beleöntjük a túrót, lenyomkodjuk. Ráhajtjuk a gézt, elkötjük, és egy éjszakán át hagyjuk kicsöpögni.

Készíthetjük édes verzióban is: ehhez a cukor mennyiségét 10 dkg-ra növeljük, esetleg egy marék mazsolát, valamint egy vaníliarudat is adhatunk hozzá.

Kerámiák: Apacuka Ceramics, Lantos Judit Kerámia

Olaszországban ettünk először castagnolét nagyon sok évvel ezelőtt. Rákövetkező farsangkor kipróbáltam itthon, azóta minden februárban elkészül. A nálunk megszokott fánk tésztájától teljesen eltérő, pihe-puha állagú, formázható kis gömbök kerülnek az olajba. Szalagokért ezúttal nem kell küzdeni, viszont nagyon helyesen pörögnek-forognak sülés közben. A citromhéj kellemes, üde ízt ad a fánkoknak, étcsokiszósszal vagy savanykás gyümölcsöntettel a legfinomabb.

Hozzávalók (kb. 14 darabhoz):

2 db tojás

5 dkg cukor

1 zacskó vaníliás cukor

4 dkg puha vaj

1 evőkanál barna rum

fél biocitrom lereszelt héja

20 dkg liszt

1 teáskanál sütőpor

1 csipet só

olaj a sütéshez

A tojásokat a cukrokkal, a puha vajjal, a rummal és a citromhéjjal habosra keverjük. A lisztben elkeverjük a sütőport és a sót, majd beleszitáljuk a tojásos masszába. Összedolgozzuk a tésztát (puha, rugalmas állagot kell kapnunk), és fél órára hűtőbe tesszük. A tésztából kis golyókat formázunk, majd bő olajban, részletekben aranybarnára sütjük. 

Idén úgy alakult, hogy ma készült koszorú, tavalyi az ajtódísz, az advent viszont nem projekt, és egyáltalán nem baj, ha idáig csak pár pici hangulatfotót csináltam. Annyit karácsonyoztam munka miatt (előre dolgozunk 1-2 hónappal), hogy úgy éreztem, ha december 1-jével izzítom itthon is az ünnepi előkészületeket, pont akkorra égek ki, amikor igazán lenne idő kiélvezni azt, hogy pár napig tényleg nem kell semmit sem csinálni.

Ma viszont már szerettem volna sütni valamit csak úgy, és tegnap a piacon kaptam még szép példányokat a legkedvesebb őszi gyümölcsömből, a birsalmából. 

Birskenyér sós karamellel

Hozzávalók (egy hosszúkás püspökkenyérformához):

4 db nagy birsalma

3 nagy vagy 4 közepes tojás

12 dkg nádcukor

1 csomag vaníliás cukor

0,5 dl olaj

0,5 dl tej

10 dkg zabpehely

1 tk őrölt fahéj

1 kk őrölt szerecsendió

10 dkg liszt

1 csomag sütőpor

5 dkg kókuszreszelék

A karamellöntethez:

5 dkg cukor

kb. 3 dl tej

egy nagy csipet só

1 tk vaníliás pudingpor

A birsalmákat meghámozzuk, kicsumázzuk, felkockázzuk, és egy nagyobb lábasban (amiben könnyen tudjuk majd kevergetni), 4 dl vízben felforraljuk. Ezután a gyümölcsöt vízpótlással addig főzzük, amíg teljesen megpuhul, végül folyamatos keveréssel elforraljuk alóla az összes vizet. A gyümölcspépet kihűtjük, majd botmixerrel krémesre törjük.

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjékből kemény habot verünk, a tojássárgájákat kikeverjük a nádcukorral, a vaníliás cukorral, az olajjal és a tejjel.

A zabpelyhet forró, zsiradékmentes serpenyőben megpirítjuk, majd megőröljük. Összekeverjük a fahéjjal, a szerecsendióval, a liszttel, a sütőporral és a kókuszreszelékkel, és hozzáadjuk a tojássárgájákhoz. Végül beleforgatjuk a tojásfehérjehabot és a birspürét, majd egy kivajazott sütőformába simítjuk a masszát. 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt készre sütjük, tűpróbával ellenőrizzük.

A karamellöntethez egy vastag fenekű lábasban világosbarnára karamellizáljuk a cukrot. Felöntjük 2,5 dl tejjel, egyneművé összemelegítjük, majd ízesítjük a sóval. Végül hozzáadjuk a maradék tejben simára kevert pudingport, és krémes állagúvá főzzük. Ha besűrűsödne, kevés tejjel hígítva, lassú tűzön újra felmelegítjük.

 Kerámiák: Lantos Judit kerámia

Első friss bejegyzés az új felületen, egy régi kedvenccel, a mascarponés sütőtökpitével. Hirtelen ötlettől vezérelve (értsd: fotózásból megmaradt egy kis keksz és olvasztott csoki) az omlós alapra egy kakaós kekszes-csokis réteg került, ami nagyon jót tett az összhatásnak, plusz megspórolhatjátok vele a tészta elősütését.

Hozzávalók (egy 24 cm átmérőjű piteformához):

A tésztához:

10 dkg liszt

5 dkg mandulaliszt

5 dkg vaj

1 evőkanál tejföl

2 evőkanál cukor

1 db tojás

1 kávéskanál olaj

10 dkg étcsoki

10 dkg kakaós keksz megőrölve

A töltelékhez:

kb. 1 kg sütőtök

olaj, őrölt fahéj és szegfűszeg

25 dkg mascarpone

3 db tojás

2 evőkanál cukor

1 csomag vaníliás pudingpor

A töltelékhez a sütőtököt meghámozzuk, felkockázzuk, és egy sütőpapírral borított sütőlemezre tesszük. Megkenjük egy kevés olajjal, megszórjuk őrölt fahéjjal és szegfűszeggel, összeforgatjuk, majd 200 fokos sütőben 30-35 perc alatt puhára sütjük. Mikor kihűlt, botmixerrel krémesítjük, ebből a mennyiségből 30-35 dkg sült sütőtökpürét fogunk kapni.

A tésztához összekeverjük a liszteket, elmorzsoljuk benne a vajat, hozzáadjuk a tejfölt, a cukrot és az elhabart tojást. Gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd folpackba csomagolva fél órára hűtőbe tesszük.

Vízgőz felett, az olajon megolvasztjuk az étcsokit, majd apránként adagolva összekeverjük a darált keksszel. Sűrű, kenhető masszát fogunk kapni.

A lehűlt tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk, beleigazítjuk egy kivajazott piteformába, az alját megszurkáljuk villával, majd vékonyan elsimítjuk rajta a csokis réteget. Hűtőbe tesszük 20 percre.

A kihűlt sütőtökpürét simára keverjük a mascarponéval, a tojásokkal, a cukorral és a vaníliás pudingporral. Ráöntjük a lehűlt csokis rétegre, és 180 fokos sütőben, kb. 35-40 perc alatt készre sütjük, tűpróbával ellenőrizzük. Szeletelés előtt minimum egy órát pihentetjük, de még jobb, ha hűlés után egy éjszakát tölt a hűtőben.

Kerámiák: Apacuka kerámia

Mascarponés pite szilvával és meggyel

Hozzávalók (egy kb. 24 cm átmérőjű kerek tortaformához):

Az omlós alaphoz:

20 dkg liszt
12 dkg vaj
1 db tojás
2 evőkanál cukor
1 csipet só
2-3 evőkanál hideg víz

A töltelékhez:

20 dkg mascarpone
5 dkg tejföl
3 db tojás
8 dkg porcukor
4 dkg búzadara + 1-2 evőkanál a szóráshoz
10 db nagyobb méretű szilva
10 dkg meggy

A tésztához a lisztben elmorzsoljuk a puha vajat, majd hozzáadjuk a tojást, a cukrot, a sót és egy kevés vizet. Gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, és alufóliába csomagolva fél órára hűtőbe tesszük.
Közben a mascarponét kikverjük a tejföllel, az elhabart tojásokkal, a cukorral és 4 dkg búzadarával. A megmosott szilvát kimagozzuk és cikkekre vágjuk, a meggy magjait szintén eltávolítjuk.
A lehűlt tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk, és egy kivajazott kapcsos tortaformát (vagy piteformát) kibélelünk vele úgy, hogy pereme is legyen. Sütőpapírt borítunk rá, feltöltjük szárazabbal, és 180 fokos sütőben 10 percet elősütjük. Ezután eltávolítjuk a babot a sütőpapírral együtt, és tovább 2 percre a sütőben hagyjuk a tésztát.
Az elősütött alapot megszórjuk a maradék búzadarával, eloszlatjuk rajta az előkészített gyümölcsöket, és meglocsoljuk a mascarponés krémmel. Visszatoljuk a sütőbe, tűpróbáig sütjük (kb. 30-35 perc), majd a formában hagyjuk langyosra hűlni.

Őszibarackos-rozmaringos pite mascarponés krémmel

Hozzávalók (egy kb. 22-24 cm átmérőjű kerek tortaformához):

A tésztához:

1 pohár natúr joghurt
1 1/3 joghurtospohárnyi cukor
2/3 joghurtospohárnyi olaj (fele lecserélhető tejre)
2 db tojás
fél citrom kifacsart leve
3 joghurtospohárnyi liszt
2 teáskanál sütőpor
1 db őszibarack hámozva, apró kockákra vágva
10 db rozmaringlevél finomra aprítva

A krémhez:

1,5 dl habtejszín
1 csomag instant zselatin
25 dkg mascarpone
8 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 db őszibarack a díszítéshez

A sós karamellhez:

20 dkg kristálycukor
1,5 dl habtejszín
8 dkg sózott vaj (vagy egy nagy csipet só a natúr vajhoz)

A tésztához a joghurtot kikeverjük a cukorral, az olajjal, a tojásokkal és a citromlével. A lisztben elkeverjük a sütőport, a két keveréket összedolgozzuk, végül beleforgatjuk az aprított őszibarackot és rozmaringot. A tésztát kivajazott kapcsos tortaformába simítjuk, és 170 fokos sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük.
A krémhez a lehűtött tejszínt elkezdjük habbá verni, majd fokozatosan hozzáadagoljuk az instant zselatint, a mascarponét és a kétféle cukrot. Habverővel összedolgozzuk, és felhasználásig hűtőbe tesszük.
A kész, kihűlt tésztát tortagyűrűbe helyezzük, és elsimítjuk rajta a mascarponés krémet. Egy éjszakára hűtőbe tesszük, tálalás előtt felcsíkozott őszibarackkal díszítjük.
A sós karamellhez a kristálycukrot egy lábasban, kevés vízzel karamellizáljuk. Hozzáadjuk a felmelegített habtejszínt és a puha vajat, kevergetve, alacsony lángon egyneművé főzzük. A pitéhez tálaljuk.

Ribizlis-kókuszos-cukkinis muffin

Hozzávalók (12 darabhoz):

20 dkg cukkini meghámozva, tisztítva mérve
2 db tojás
15 dkg cukor
3/4 dl tej
1/2 dl olaj
10 dkg kókuszreszelék
25 dkg liszt
2 evőkanál kakaópor
2 cm-nyi friss, tisztított, reszelt gyömbér
1 teáskanál őrölt fahéj
15 dkg leszárazott piros ribizli

A meghámozott cukkinit nagy lyukú reszelőn lereszeljük, fél órát állni hagyjuk, majd egy szűrőbe tesszük, és alaposan kinyomkodjuk belőle a nedvességet.
A tojásokat felhabosítjuk a cukorral, a tejjel és az olajjal. Egy másik edényben elkeverjük a kókuszreszeléket a liszttel, a kakaóporral, a gyömbérrel és a fahéjjal, majd a nedves és a száraz alapokat összedolgozzuk. Végül beleforgatjuk a tésztába a cukkinit és a ribizit is.
A masszát szétosztjuk egy muffinsütő mélyedéseiben, és 170 fokon tűpróbáig (kb. 22-25 perc) sütjük.

Petrezselymes túrótallérok mentás borsókrémmel

A tallérokhoz (7 darabhoz):

25 dkg áttört túró
1 db tojás szétválasztva
5-6 dkg búzadara
1 nagy csipet só
2-3 evőkanál aprított petrezselyem
kevés olaj

A borsókrémhez:

20 dkg zsenge zöldborsó
10 db nagyobb mentalevél
1 evőkanál vaj
1 csipet só

Az áttört túrót összekeverjük az elhabart tojássárgájával, a búzadarával, a sóval és az aprított petrezselyemel. Letakarva 1-2 órára hűtőbe tesszük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és spatulával beleforgatjuk a lehűlt masszába.
A masszából bevizezett kézzel korongokat formázunk, és lobogó, sós vízben kifőzzük. Egy serpenyőben kevés olajat hevítjük, és a kifőtt tallérok mindkét oldalát átpirítjuk rajta.

A borsót sós vízben megfőzzük, majd leszűrjük. Mikor már langyos, aprítógépbe tesszük a feldarabolt mentalevelekkel, a puha vajjal és a sóval együtt, és krémesre törjük. A tallérokra halmozva tálaljuk.

Gombás-pórés rétes bébispenóttal, burgonyával és paprikával

Hozzávalók (1 réteshez):

30 dkg burgonya
1 db póréhagyma
1 evőkanál olívaolaj
25 dkg gomba
2 db kápia paprika
10 dkg bébispenót
só, őrölt fekete bors
1 csomag előhűtött leveles tészta
2 evőkanál búzadara
1 db tojás
3 evőkanál szezámmag

A burgonyát héjában megfőzzük, leszűrjük, langyosra hűtjük, majd megpucoljuk és felkockázzuk. A póréhagymát felkarikázzuk, és az olajon párolni kezdjük. Mikor már puhul, hozzátesszük a felcikkezett gombát és a kockázott paprikát, és együtt puhára pároljuk. Végül rádobjuk a spenótleveleket is, 1-2 perc alatt összeforgatjuk, hogy a spenót összeessen, közben sózzuk, borsozzuk.
A leveles tésztát kitekerjük, egyenletesen beszórjuk búzadarával. Eloszlatjuk rajta a burgonyával elkevert zöldséges tölteléket, feltekerjük, majd a tetejét megkenjük egy enyhén felvert tojással, és megszórjuk szezámmaggal. 210 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütjük, zöldfűszeres tejföllel tálaljuk.

Epres-vaníliás túrógombóc édes kekszmorzsába forgatva
Szezonvégi epres desszert, később málnát, barackot, szilvát, meggyet tölthetünk a gombócokba

Hozzávalók (6 darabhoz):

25 dkg áttört túró
1 db tojás szétválasztva
5-6 dkg búzadara + a nyújtáshoz
3 evőkanál cukor
1 zacskó vaníliás cukor
fél bio citrom lereszelt héja
3-4 szem eper + a tálaláshoz
5 dkg édes kekszmorzsa

Az áttört túrót összekeverjük az elhabart tojássárgájával, a búzadarával, a kétféle cukorral és a citromhéjjal. Letakarva 1-2 órára hűtőbe tesszük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és spatulával beleforgatjuk a lehűlt masszába.
A tésztát búzadarával beszórt felületen, fólián keresztül óvatosan téglalappá nyújtjuk, és 6 db egyforma téglalapra vágjuk. Mindegyik közepébe 1-1 teáskanálnyi darabolt epret helyezünk. Bevizezett kézzel gombócokká formázzuk, és lobogó vízben kifőzzük. Rögtön kekszmorzsába forgatjuk és eperrel tálaljuk.

A meggy az egyik kedvenc sütihozzávalóm, nagyon jól lehet kombinálni zöldfűszerekkel, túróval, édesebb összetevőkkel egyaránt úgy, hogy a végeredmény ne legyen gejl. A blogon sem lehet belőle sosem elég:
tonkababbal, tejberizs alapon itt: tejberizs tonkababos meggyel
mentával itt: epres-meggyes-mentás cobbler

"Aligtésztás" túrós-meggyes pite

Hozzávalók (egy 30*20 cm-es tepsihez):

A tésztához:

1 db tojás
3 evőkanál cukor
18 dkg vaj
1 dl tej
30 dkg liszt
3 evőkanál cukrozatlan kakaópor
1 csipet só

A túrós réteghez:

50 dkg túró
15 dkg tejföl (sűrű)
15 dkg cukor
5 dkg búzadara
1 db bio citrom lereszelt héja
2 db tojás
35 dkg meggy (tisztítva mérve)

A tésztához a tojást habosra keverjük a cukorral, a vajjal és a tejjel. Hozzászitáljuk a lisztet, a kakaóport és a sót, és összegyúrjuk. Téglalapot formázunk belőle, és késsel felosztjuk 3/4-1/4 arányban. A kisebbik részt fóliába csomagolva mélyhűtőbe tesszük, a nagyobbat lisztezett felületen 2 mm vastag téglalappá nyújtjuk.
A tepsit kibéleljük sütőpapírral (vagy alaposan kivajazzuk), és belesimítjuk a tésztát. 180 fokos sütőben 10 percet elősütjük.
Közben elkészítjük a tölteléket. A túrót áttörjük, kikeverjük a tejföllel, a cukorral, a búzadarával és a citrom lereszelt héjával. A tojásokat szétválasztjuk, az elhabart sárgájákat a túrós masszához adjuk. A tojásfehérjékből kemény habot verünk, majd óvatosan, spatulával beleforgatjuk a töltelékbe.
A tölteléket rásimítjuk az elősütött alapra, majd megszórjuk a kimagozott meggyel. A maradék, mélyhűtött tésztát nagylyukú reszelőn ráreszeljük a süti tetejére. A tepsit visszatesszük a sütőbe, és 180 fokon még kb. 40 percig sütjük.